Iskolaérettség játékosan – 10 dolog, amit otthon is gyakorolhattok

Az iskolakezdés közeledtével egyre több család életében vált aktuálissá az iskolakezdés témája. Talán benned is felmerült a kérdés: Vajon felkészült a gyermekem az iskolára? Mit kellene tudnia? Mit gyakoroljunk még?

Az iskolaérettség nem azt jelenti, hogy egy óvodásnak tudnia kell írni, olvasni, számolni. Az iskolakezdéshez sokféle készség együttese szükséges. Fontos a mozgás, a figyelem, a finommotoriak, a beszéd, az önállóság, a szociális kapcsolatok teremtésére való képesség és az érzelmek szabályozása is. Az iskolakezdéskor egyszerre kell tekintettel lennünk a testi -, lelki- , és szociális érettségre.

A jó hír, hogy ezeknek a készségeknek a kialakulását otthonról is támogathatjuk. A legtöbbet játékosan, a hétköznapokba beépítve is gyakorolhatjátok.

Testi -, lelki-, és szociális készségek együttesének megléte, amelyekkel a gyermek könnyebben tud alkalmazkodni az iskolai élethez. Ehhez több fejlettségi terület is tartozik.

Ilyen például:

• a mozgás és a koordináció
• a finommotorika
• a figyelem és a feladattartás
• a beszéd és a kommunikáció
• a téri tájékozódás
• az érzékelés és észlelés
• az önállóság
• az érzelmek szabályozása
• a szabályok elfogadása
• a feladattudat és feladatmegértés

Az óvodáskor végére ezek a területek fokozatosan fejlődnek, és nem minden gyermek ugyanabban az ütemben halad. Éppen ezért nem érdemes egyetlen készségből vagy egy-egy feladatból következtetést levonni arra, hogy egy gyermek iskolaérett-e.

Nem vizsgáztatnunk kell a gyermekeket, hanem lehetőséget adnunk nekik a fejlődésre.

1. Vágjatok, tépjetek, ragasszatok!

Az olló használata és a papírral való munka remekül támogatja a kéz mozgását. Készíthettek egyszerű kollázst: Egyszerű formát alakítsatok ki, díszítsetek ki tépett vagy vágott papírdarabokkal. Például: levél, napocska, fa, autó. A legjobb olyan egyszerű forma, ami a gyermekünk érdeklődési körébe vág. Így segíthetjük a motivációját. A kisebb lépésekből összeálló feladatok közben a gyermeknek figyelnie kell az instrukciókra és azok sorrendjére is.

Levél: Tépjünk zöld papírt, ragasszuk fel és rajzoljunk hozzá egy fát.

Az olló használatát természetesen mindig igazítsátok a gyermek életkorához, és legyetek ott mellette.

2. Rajzoljatok együtt!

Vegyetek elő egy üres papírlapot és rajzoljatok:

• egy házat,
• egy fát,
• egy embert,
• három almát,
• valamit ami kerek

Beszélgessetek az elkészült rajzról. Mit rajzoltál? Mi történik rajta? Ki lakik a házban?

A rajzolás így nem csak a finommotorikát fejleszti, hanem a kommunikációt és gondolkodást is. Eközben azt is figyeljétek meg, hogy a gyermeketek mennyire dolgozza ki a rajzon a részleteket.

3. Párkereső játék

Tegyél az asztalra néhány képet vagy tárgyat, majd kérd meg a gyermeket, hogy keresse meg az összetartozó párt. Lehetnek ok-okozati viszonyban lévő párok, logikai összefüggésben lévő párok, összetartozó tárgyak, ellentétek, vagy akár memória játékra hajazó ugyanolyan képpárok.

4. Mi változott meg?

Ez az egyik legegyszerűbb otthoni játék. TEgyetek 4-5 tárgyat az asztalra. Kérd meg a gyermeket, hogy csukja be a szemét, te pedig vagy el egy tárgyat, vagy cserélj fel, vagy tegyél hozzá újat. A játék után akár sorrendbe is tehetitek őket, és próbáljátok meg emlékezetből elmondani a sorrendet.

5. Kopogjatok ritmust!

Kopogjunk az asztalon, a gyermekünk pedig próbálja meg elismételni. Ha ez már könnyen megy, lehet bonyolítani:

kopp-kopp-taps-kopp. Bármilyen mozgásformával variálható a játék.

6. Mondj egy szót, én mondok hozzá egyet!

mondj egy egyszerű szót: alma. A gyermek mondjon hozzá valamit: piros. Te: finom. Gyermek: őszi. A lényeg, hogy így egy egyre hosszabb gondolati lánc alakuljon ki. Nagyobbak akár a végére egy egész történetet is kihozhatnak belőle.

7. Társasjátékozzatok!

Egy egyszerű társasjáték is rengeteg gyakorlási lehetőséget rejt. A gyermek eközben megtanul:

• várni
• követni a szabályokat,
• figyelni,
• elfogadni, ha nem ő nyer,
• együttműködni a többiekkel

8. jobb vagy bal?

Játékosan gyakorolhatjátok a téri tájékozódást is.

Például:

tedd a macit a doboz mellé,

tedd a labdát a szék alá,

állj az asztal mögé,

tedd a kezed a fejed fölé.

9. Kincskereső

Rejts el egy tárgyat. Ezután adj neki egy több lépésből álló instrukciót.

Menj a szobába, keresd meg a széket, nézz alá, majd hozd ide a piros kockát!

10. Legyen minden nap közös mese!

A közös mese közben a gyermek:

• új szavakat hall,
• történetet követ,
• emlékezik,
• kérdez,
• következtet,
• érzelmekről beszél,
• és használja a képzeletét.

Nem kell, hogy hosszú mese legyen, a rendszeresség sokkal fontosabb.

A legfontosabb: A gyermek ne érezze, hogy teljesítenie kell. Ha minden játékból feladat lesz, könnyen elveszik a játék öröme. Sokkal természetesebb, ha a gyakorlás beépül a hétköznapokba.

Számoljatok főzés közben, figyeljetek hangokat séta közben, rajzoljatok, meséljetek, társasozzatok. Pakolás közben lehet válogatni, rendszerezni, vagy akár számolni is. Mindeközben nagyon sok készség fejlődik.

Ha a szülőben vagy az óvodapedagógusban tartósan felmerül, hogy egy gyermek valamely fejlődési területen elmarad, érdemes szakemberrel egyeztetni. Az iskolaérettség összetett kérdés, és ha szükséges, a gyermek fejlettségének megítélésében az óvoda illetve megfelelő szakemberek tudnak segítséget nyújtani. A legfontosabb, hogy minden gyermek megkapja azt a támogatást, amelyre szüksége van.

Az iskolaérettség nem verseny!

Nincs szükség arra, hogy egy hatéves gyermek mindent ugyanúgy és ugyanakkor tudjon, mint a barátja. Van, aki könnyebben rajzol. Van, aki a mozgásban ügyesebb. Más inkább csendben figyel. Minden fejlődési út egyéni. Amit szülőként megtehetsz, hogy lehetőséget teremtesz: mozogni, rajzolni, mesélni, beszélgetni, társasozni, gyurmázni, együtt főzni. Támogatni a gyermekedet abban, hogy önállóan próbálkozzon.

1. Vágás, tépés, ragasztás
2. Közös rajzolás
3. Párkereső játékok
4. Mi változott meg?
5. Ritmusjátékok
6. Téri tájékozó játék
7. Szólánc
8. Társasjáték
9. Kincskereső játék instrukciókkal
10. Közös mesélés